video1.0Network.huhttp://network.hu/16 tonna - Sixteen tonsHatibacsihttp://network.hu/Hatibacsi<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://hangszer.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=263941&pvol=40&plang=hu&host=http://hangszer.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://hangszer.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=263941&pvol=40&plang=hu&host=http://hangszer.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345166 10 000 felett.. Meg kell-e tartani a kis ünnepeinket vagy nem? Nekem ez pozitív visszajelzés mindenképpen. Persze nincsenek illúzióim és nem érzem fontosabbnak a kelleténél. Egyszerűen örülök neki, hogy ennyi embert érdekel amit csinálok. Valamikor 18 éves koromban az egyik osztálytársam kiszökött a nagyszünetben a gimnáziumból, hogy átszaladjon a játékboltba furulyát venni. Állítólag nagyon szuper Yamahák érkeztek. Tamás hegedült különben, de érdekelte minden, ami zizeg. Pár perc múlva hozott egy C-szoprán jószágot. Nekiállt az udvaron fújogatni. Elfújta a ma feltöltött dalt is...olyan érdekesen ferdén fújta mikor ezt játszotta. Aztán eljátszott egy népdalt, a Bordódi Kristófot, meg egy Mini fuvolaszóló részletét. Teljesen tátva maradt a szám...Egy darab műanyagba, ennyi minden belefér? Pár nap múlva szereztem annyi aprót, hogy nekem is legyen ilyenem...Persze az első hét az borzalmas volt, főleg a szomszédoknak, de utána alakult a dolog. Egy pár hónap múlva Mohán alakult egy citera zenekar. Akit küldtek okítani, Laci Sárosdról, megkérdezte, kinek a kezében volt már hangszer? Mondom neki, nekem van furulyám. - Meg is tudod szólaltatni? - Persze. - Na akkor te leszel a szólista. - Mi leszek én? - Hozd le legközelebb a furulyádat- Levittem... Egy hónap múlva már mentünk minősítőre. Sajnos, mikor az oktató elment kitört az anarchia és feloszlott a csapat. Közel húsz évig csak magamban fújdogáltam. Az egyik kollégámmal szintiket bűvöltünk, mikor mutattam neki a demóimat, amiket orsós magnóval bűvészkedtem össze. Hol volt akkor még az "Ámító gép"? Elvitt egy kazettát, aminek az egyik felén egy kis szintis próbálkozás volt, a másik felét, meg hogy ne legyen üres telefújtam furulyás népdalokkal. Pár nap múlva hozta vissza a kazettámat, és azt mondta, hogy a szinti az nem neked való, de a furulyád az nagyon szépen szól. Gyere van itt egy csapat fel tudnád dobni a műsorunkat ezzel...Nem fűlött a fogam hozzá... Pár év eltelt, többször is emlegette...gyere, jó buli lesz....Addig fűzött, míg egyszer ráálltam...Ma már bánom, hogy nem előbb tettem, de visszafelé már hiába okos az ember... Jó pár éven át sok helyre eljutottunk, belekóstoltunk jóba, rosszba ami ezzel jár. Munka mellett egy élmény volt, hogy néha egész mással foglalkozik az ember. Meg azért a siker több volt, mint a lapos nap. :-) Aztán magánéleti problémák és munkanélküliség jött, sajnos el kellett válnom a csapattól. Haza költöztem a szülői házba. Pár év munka után. megint jött egy kis kényszerpihenő. Addigra már nagyot ugrott a háztáji technikai is. Elkezdtem a régi fellépések kazettáit rendezgetni. Átvarázsoltam a kazetták anyagát DVD-re. Pár jobban sikerült felvételt feltöltöttem a Youtube-ra. Aztán akkor lepődtem meg, amikor nem állt meg a nézettség pár száznál, hanem elkezdett folyamatosan emelkedni. Kerestem újabb helyeket, hogy kipróbáljam magamat. Ekkor találtam rá az Indára és a Networkre. Elkezdtem spekulálni, hogyan lehetne házilag, nézhető dolgokat összerakni. Az "Ámító gép" ebben komoly segítséget ad. Szerencsére újra indult az élő zene is. Igaz ebben némi szerepe volt a netre feldobott dalaimnak is. Amikor idegenben éltem, egy bányánál dolgoztam le 19 és fél évet, ebből kettőt a föld alatt. Akkor még lehetett látni, pár igazi bányászt. Érdekes emberek voltak köztük. Talán ez is dobott még egy lapáttal rajta, hogy ez a dal, ma is a kedvenceim között szerepel. Igaz nem egy furulyára született dal, de szerintem így kísérettel élvezhető a dolog. Egy gyárilag magyar turbót kapott billentyűs Roland EM-25H adja a kíséretet A furulya ezúttal nem a Yamaha, mert a dal jellegéből fakadóan sokkal alkalmasabb a Hohner c-s szoprán. A többi furulyával ellentétben, egy kis tüdő sem árt hozzá, ugyan is elég széles a befúvónyílás. Ennek viszont az az előnye, hogy az alsó oktávja, egy erősebb, kicsit a fuvolára emlékeztető hangot ad. Aki végig olvasta annak köszönöm a türelmét. Legyen szerencsénk máskor is. Ha valakinek esetleg segítségre van szüksége, hasonló témában, ahogy időm engedi szívesen beszélgetek a témába vágó dolgokról. Ennyi szöveg után, akkor szóljon a zene. Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki megnézte, vagy belenézett. http://vds.network.hu/clubvideo/2/6/3/_/263941_25526_2.jpg8060263941