Mikor kisgyerek voltam, rengeteget jártam nyaranta táborokba. Mindig nagyon vártam az esti tábortüzeket, a pihenésre szánt délutánokat vagy az esős napok varázsát, mikor leültünk és énekeltünk néhány gitár kíséretében. Szép emlékké tették ezek az alkalmak az együtt töltött napokat. Nem is csoda, hogy számomra a gitár, nem csupán egy hangszer, hanem fontos szerepet tölt be életemben.

A gitár hangja már nagyon régóta bűvöli az emberiséget. Már a 15. században is léteztek, de már az ókorban is voltak hasonló pengetős hangszerek.  Népszerűsége pedig napjainkig töretlen. Hála a párszáz éve kialakult kottarendszernek pedig már lehetővé vált, hogy a régi nagymesterek szerzeményeit is pengethessük.

A legidősebb ma is látható gitár 1590. tájékáról maradt fenn, mely egy öt hangra hangolt, keskeny testű, lapos hátlappal rendelkező gitár. A 16. század nagy áttörést jelentett. Ekkor alakult ki a napjainkban is használatos hangolás: az addigi négy húros (három dupla, egy szimpla) gitár kiegészült még egy mélyebb húrpárral, és szokássá vált az összes húrt egy hanggal feljebb hangolni. Később a 18. század közepén Spanyolországban kezdték a hatodik húrpárt is használni.

A gitár ma is ismert formája a 19. században készólt el Antonio de Torres spanyol hangszerkészítőnek köszönhetően. Megnövelte a hangszer méreteit, tökéletesítette a konstrukciót. A mai akusztikus gitár  vagy folk gitár tehát ekkor alakult ki.

A gitárosok körében talán az akusztikus gitár vált leginkább népszerűvé. Semmilyen elektronikát nem tartalmaz, ezért bárhol kényelmesen használható, hangja pedig nagyszerű, bensőséges hangulatot teremt. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a hangképzésben csak az üreges rezgőtest vesz részt. A rezgésbe hozott húrok segítségével ad hangot.

Az akusztikus gitár is fejlődött, mára már őket is több csoportba oszthatjuk. A legáltalánosabb a klasszikus gitár, mely egy nyolcas alakú hangszertest, kerek hanglyukkal és a modernebb akusztikus gitárokénal szélesebb nyakkal.

Felépítésüket tekintve lehetnek sík és domború fedlaposak. A hagyományos típus a sík fedlapos, ilyenek a nylonhúros és a fémhúros folkgitárok. A domború fedlapos gitárok később terjedtek el, a hangerő növelésének célja vezérelte az újítókat.

Akusztikus gitárfajták:

- Klasszikus gitár: elsősorban spanyol hangszerkészítők munkájának eredménye. Régebben bélhúrokkal szólalt meg, manapság műanyag húrozattal látják el.

 - Flamenco gitár: a klasszikus gitárnak a flamencoban használt változata.

- Barokk gitár: a barokk zenében van komoly szerepe. A klasszikus gitárnál kisebb, hosszúkásabb.

 - Folk gitár: Észak-Amerikából elterjedt fémhúros gitár változat

 - Mánus gitár: a cigány jazzben, a szinti szvingben használt fémhúros gitár. Népszerűségét Django Reinhardtnak köszönheti.

 - Orosz gitár: héthúros gitár, oroszországban máig ez a népszerű. Hangolása eltér a többi gitárétól.

 - Rezonátoros gitár: a hangnövelés miatt a rezgőtestben fémből készült rezonátort alkalmaznak a húrok rezgésének kisugárzására.

 - Elektroakusztikus gitár: elektronikus hangszedő vagy előerőítő van beleépítve.